Ízelítő az I. évfolyam 4. számának tartalmából

Tartalomjegyzék:
 

Joó Ferenc: A magyarok ősi hitvallása  és nyomai napjainkig
Kozsdi Tamás: Az Arvisura szellemisége
Bodnár Erika: A magyar ház mágikus titka  (Magyar „feng shui”) 2.rész
Vida Anikó: Magyarország királya, fényes nemzetségből kimagasló Szent László
Szánthó Attila: A lélekbe költözött Boldogasszony
Június - Nyárelő / Napisten hava / Szent Iván hava
Balogh Péter: Kalauz magunkhoz  -  Fekete nadálytő (Symphytum officinale)
Schuck Mária: ...A gyerekek kipörögnek a napvilágra...
Varga Csaba: Az őslakó ősemberek
Marton Veronika: A káld-sumir nép eredete
Borbola János: A bölcsek írása
Fülöp Tibor Zoltán: Felvidéki hadjárat
Fülöp Tibor Zoltán: Földvárat építenének
Kassovitz László: „Ferencz Jóska adta ezt a mundért rám”  Nagyapáim emlékére
Pulai Enikő: A támadva terelő sumer örökség
Benyák Attila: Tizennégy év ajándékba…
Gondos Béla: Sonkád gyönyörű temploma
Papp Attila: A szomorú szerelem szobra
 



Joó Ferenc

    A magyarok ősi hitvallása  és nyomai napjainkig

Cikksorozatunkban a magyar ősvallás feltárására teszünk kísérletet. Kiindulunk abból, amit a szkítákról tudunk és segítségül hívjuk a manicheizmusról olvasottakat. Ezek tényszerű leírása után annak próbálunk utánajárni, hogy az ezekből megismert hitvallás és erkölcs ismérvei vajon megtalálhatók-e a magyarság szokásaiban, gondolkodásában, világnézetében és ezek nyomai fellelhetők-e a magyar történelemben. Vallásról lesz tehát szó, de valójában annál többről: hitről. Javaslom, hogy vallás helyett használjuk inkább a hitvallás szót, mert úgy vélem, hogy e szó mögött nem pusztán az húzódik meg, hogy az ember melyik felekezethez tartozik, hanem, hogy mit gondol, mit érez a világról, mi az ami a cselekedeteit mozgatja, tehát mindenekelőtt - véleményem szerint - az ember és a társadalom lelki szintjét kell megvizsgálnunk. Az ember lelkiségét a hite, egy nemzetét a mitológiája minősíti. Ez cselekedeteinek mozgatórugója.

Sorozatunkban a szkíta ősbölcsességből és ábrázolóművészetből kiindulva igyekszünk rávilágítani arra, hogy mi jellemzi a magyarok hitvallását. Ősvallásról beszélünk, de mégsem pusztán letűnt idők hitéről, és szertartásairól esik szó. A felhozott példákkal azt próbáljuk bizonyítani, hogy dacára annak, hogy a szkíták mai örökösei zömmel semmit sem tudnak őseik hitéről, és nagyon kevesen hallottak a szkíta kereszténységről, mégis annak erkölcsi mozgatórugói a mai napig meghatározzák cselekedeteiket.


Kozsdi Tamás

    Az Arvisura szellemisége

 Egy évvel az emlékezetes Napfogyatkozás előtt, megjelent a Püski kiadónál egy könyv, Paál Zoltán regevilága alcímmel és Arvisura főcímmel. Eleinte nem sokan foglalkoztak vele, majd eljött az égi jel és fokozatosan nőtt az érdeklődés. Hónapról hónapra gyarapodott az Arvisura után érdeklődők tábora, amely mára elérte a tízezres nagyságrendet.

Néhány helyi televízió, valamint a Hír Tv készített riportokat, műsorokat a témával kapcsolatosan, illetve néhány magazin is lehetőséget adott, hogy hasábjain az Arvisura szellemiség megjelenjen.

Beindultak az első Arvisura klubok az országban Mátyásföldön és Pécsett. Az Arvisuráknak lett fóruma az Interneten, továbbá megjelentek a Világhálón az első komolyabb, összeszedettebb weboldalak az Arvisura szellemiségéről. Az évek során, szinte minden magyar őstörténetet kutató ember kézbe vette ezt a regevilágot. 

Paál Zoltán ózdon élt, az évezredes úz törzsi városban, ahol a második világháború forgatagában a Gondviselés odavezette egy Tura nevű manysi ifjúhoz, aki részesévé tette őt az Arvisura világának.

Tura elmondta, hogy 6000 év óta íródik a Hun Törzsszövetség krónikája, a krónikát rovósámánok írják és azt, hogy ez a szellemiség máig él Japántól az Urálig, de még az amerikai kontinens indián törzsei között is.

Az ifjú ózdi kohómunkást mindez kezdetben nem nagyon érdekelte, aztán mégis az életét ajánlotta fel rá, hogy a krónika átkerüljön a mai kor emberének tudatába.

Nagy munkát, sok-sok ezer gépelt oldalt írt a régi világokról, amelyet 1972 óta kisebb-nagyobb változatban, több alkalommal is kiadtak. Volt néhányszáz oldalas szamizdat kiadvány, kanadai Arvisura, gépelt lapok fénymásolatainak terjedése, majd végül az 1998-as Püski kiadás. Sőt, azóta a 2003-as bővített kiadás is.

Az Arvisura történet rögös, helyenként homályos, tele talánnyal és titokkal, annak ellenére, hogy az Arvisura szó azt jelenti Igazszólás.

Jelenleg bárki rendelkezésére áll majd két ezer oldalnyi Paál Zoltán jegyzeteiből. Lássuk miről írt a 12 karátos beavatottsági fokkal rendelkező, óm jelű rovósámán, akit amúgy csak Barakának neveztek beavatott társai.

 

Bodnár Erika

    A magyar ház mágikus titka  (Magyar „feng shui”) 2.rész

   Az előző részben kiderült, hogy őseink olyan kozmikus tudás szerint éltek, építkeztek, és öltözködtek, amely a tudomány mai állása szerint is tökéletesen megállja a helyét. Természetesen- akár csak mi- házakban laktak, kivétel, amikor úton voltak, ugyanis ilyenkor sátoroztak. Sátruk azonban sokkal kényelmesebb és igényesebb volt, mint a mai kempingsátrak. Őseink kempingezéshez használt sátrát ma jurtaként ismerjük. (Akkoriban a kempingezés némileg hosszabbra nyúlt, mint manapság, hiszen a nép nem csak 3 hét szabadsággal rendelkezett, mint mai „szabad” világunkban.)  

   A jurta és a ház szerkezeti felépítése alapjaiban megegyezett, a különbség mindössze a felhasznált anyagokban, illetve az alaprajz formájában és méretében rejlett. A jurta alaprajzát kör, a ház alaprajzát viszont négyszög, leginkább négyzet alkotta. Mind a kör, mind a négyzet nagyon fontos szimbolikus jelentést hordozott, tehát az alaprajz nem a véletlen műve volt, hanem kozmikus tudás eredményeként jött létre.

 

Vida Anikó 

    Magyarország királya, fényes nemzetségből
    kimagasló Szent László király

KEGYES KIRÁLY, akit az alázatosság páncélja védett, hatalmas volt a kegyességed, legkivált mégis a bőkezűséged. Folyton böjtöltél és imádkoztál, néped bűneiért zokogtál, s szíved oltárán önmagad ajánlottad fel Istennek.

Istent magadért szeretted, a világi hívságokat Isten kedvéért. Hűséges és odaadó voltál a Teremtőhöz fogadalmakban és felajánlásokban, jóakaratú a népeddel, bőkezű a külföldiekkel, adakoztál az alattvalóknak, irgalmaztál a megkínzottaknak, s az elnyomottak hatalmas megszabadítója voltál. Jóságos hát indulatodban, megfontolt a tanácskozásban, igazmondó a beszédben, állhatatos az ígéretekben, igazságos az ítéletben, derűs a korholásban.

És hosszasan lehetne még folytatni dicső erényeit a mi szentéletű László királyunknak, mert ő nem a maga, hanem –az apostol szerinti- Jézus Krisztus javát kereste kesergés nélkül.    

      Szent László legenda

 „Egyszer csak meglátja a boldog emlékezetű László herceg, hogy egy pogány egy szép magyar lányt hurcol a lován. Azt gondolta tehát Szent László herceg, hogy az a váradi püspök lánya, és ámbár nehéz sebben volt, mégis nagy hamar üldözőbe vette lova hátán, akit Szögnek nevezett. Midőn pedig utol érte, hogy lándzsájával leszúrja, képtelen volt reá, mivel sem az ő lova nem vágtatott  gyorsabban, sem amazé nem maradt vissza semmit sem, hanem, mintegy kartávolság maradt a lándzsa és a kun háta között. Rákiáltott tehát Szent László király herceg a lányra, és mondá: Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél fogva, és vesd a földre!   Az meg is tette. Midőn a földön hevert, Szent László herceg távolról lándzsát akart belé vetni, hogy végezzen vele. De a lány nagyon könyörgött neki, hogy ne ölje meg, hanem bocsássa szabadon. Ebből is kitetszik, nincsen hűség az asszonyokban, mert bizonyára fajtalan szerelemből akarta megszabadítani. A szent herceg pedig hosszasan küzdött a kunnal, és  elvágta annak inát , megölte. De ez a lány nem a püspök lánya volt.”                         (Képes Krónika)

  

Szánthó Attila

    A lélekbe költözött Boldogasszony

A nyári napforduló ünnepe

Közeledünk a nyári Napfordulóhoz. Pontos ideje évről évre változik, június 20.- 24. között. Megünneplését a 90-es évek elejétől kezdve számos hagyományőrző társaság felelevenítette. Régi/új kultikus helyeken szerveződtek különféle összejövetelek. Hirtelen támadt táltosok, sámánok (pedig utóbbi nálunk sosem volt!) tartottak szer-t, jól, vagy rosszul, ki tudja ma már eldönteni. Másutt ismert hagyományokat adaptáltak ősi szent helyekre, ezek valahogy elfogadhatóbbnak tűntek. De hiába minden, a turáni átkot e rengeteg igehirdető sem tudta levenni nemzetünkről.

 

    Június

    Nyárelő / Napisten hava / Szent Iván hava

Junó-nak, a Holdistennőnek hónapja, aki a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva. Júniusban az éjszakai féltekén leghosszabbak a napok s a Nap a Rák a jegyébe lép.

A téli ciklust követő tavaszi–nyár eleji ünnepekhez kapcsolódó mágia sok hasonlóságot mutat Európa egyes népeinél. Az azonosságok alapja elsősorban a vegetáció – kis időeltolódással mindenütt azonos – tavaszi megújulása, ezzel összefüggésben a nyári mezőgazdasági munkaidény kezdete; másodsorban a régi naptárak tavaszi évkezdő dátumainak Európa sok területén őrzött maradványai.

A tavaszi–nyár eleji jeles napokhoz kapcsolódó hiedelmek, mágikus cselekmények részint az egész Európában általános téltemető, tavasz- vagy nyárbehozó zöld ágas termékenységvarázsló rítusokba, valamint a farsangi alakoskodások szokásaiba ágyazódva élnek, részint évadkezdő termékenységvarázsló cselekmények, amelyek sokszor az egyházi rítusokba olvadtak, és az egyház által vagy az egyházi rítusok népies átértelmezéseként keletkezett szokásként élnek (húsvét, Márk-nap). Máskor csak dátumukban kötődnek az egyházi szent névnapjához (mint a Szent György-napi állatkihajtás mágiája)

A nyári ciklus csúcspontja egész Európában Szent Iván, vagyis Keresztelő Szent János névnapján (jún. 24.) ünnepelt nyári napforduló, amelyet Elő-Ázsiától Nyugat-Európáig hasonló, tűzgyújtással vagy májusfával kapcsolatos rítusokkal ültek meg. A Szent Iván-éji tűzgyújtás a magyar néphitben is sokféle egyéni mágikus cselekményt is „magához vonzott”: szerelmi jóslás, szépség-, termékenységvarázslás. Helyenként az ünnepnek halotti-boszorkányos vonásai is vannak

 

Balogh Péter

    Kalauz magunkhoz
    Fekete nadálytő (Symphytum officinale)

Már a nevei is sokatmondóak ennek a növénynek. Francia neve: consoude=forrasztó, németül beinwell, azaz lábnak jó, a görög eredetű sympho jelentése: összekötni, összenöveszteni. Gyakrabban használt magyar nevei: forrasztófű, nadálylapu, madárgyökér.

 

Schuck Mária

    … A gyerekek kipörögnek a napvilágra…

 „A nyelv lényege nem az, hogy a dolgok között hasonlóságokat mond ki, hanem az, hogy a világ dolgai között lévő analógiákat feltárja. A kép értelme nem a költői hasonlat, hanem az, hogy metafizikai analógia.” (Hamvas Béla)

Rendkívül sok irányban bontható ki a nyelvünk ámulatra méltó gazdagsága és virágoztatható jelentéstartalma. Felsorolnék néhány olyan kutatót, akiktől elképesztő mélységeket sejtve, szeretettel és sajátos megközelítési módjaikból tanulhattam jelenlegi tudásszintemig a magyar nyelvi műveltségről: műveiken elgondolkodva, előadásaik vagy személyes beszélgetések kapcsán.

Kátai Mihály festőművész az ornamentális és figurális művészetet kutatta, aminek leszármazottai a népművészetek. Teóriáit nem csak publikálta, hanem műveiben meg is valósította. Ő volt a hazai tűzzománcművészet kiemelkedő mestere a hatvanas években és a kecskeméti, nemzetközi tűzzománc-tábor vezetője.

Lükő Gábor nyelvünk és népművészetünk lélekbúvára, „gyökereink” kutatója, Fettich Nándor régész. Mindketten tudatosan tanulmányozták a Kárpát-medence őslakosságának sok ezer éves művészetét, nem csak Árpád nemzetségéét, hanem a teljes Kárpát-medencére kiterjedő leletanyagot.

Pap Gábor művészettörténésztől hallottam először a magyar népművészet képírási jelentésszintjéről, az írásrendszerek és hangrendszerek összefüggéséről. Ő hangképző szerveink egymástól jól megkülönböztethető állásai szerint hat kategóriába rendszerezte a nyelv statikus vázát adó mássalhangzókat, amelyet a magánhangzók töltenek meg lélekkel. Kiejtés szerinti csoportosításban „jeles, tudós, köhögős, pöfögős, nyámmogós és sziszegős” mássalhangzók, amelyek egy-egy csoporton belül felcserélhetőek egymással. Az így vizsgált szavaink  árnyalt jelentéstartalommal bontják ki számunkra a lehető legmagasabb szinten a szavaink vagy a jelképrendszereink értelmét.

Molnár V. József grafikus, néprajzkutató 1971-ben kezdett el az ősi jelrendszerekkel foglalkozni és felfigyelt arra, hogy bizonyos jelek különböző kultúrákban megtalálhatók és nem csak formai, hanem logikai kapcsolat is van köztük. A formateremtés- rendszerszervezés lényegét doktori disszertációjában bontotta ki és megjelentette „Világ-Virág” című könyvében.

Végvári József és Bajkán László nyelvészek, mindketten angol-magyar tanárok. Nagyon érdekes kutatási területtel foglalkoznak, a magyar szóbokrokkal. Nagyon érzékenyen reagálnak a magyar nyelv torzításaira: a kiejtéssel, hangsúlyozással is angolosítási folyamatokat elősegítő hatás fokozottabb anyanyelvrombolására, az idegen nyelvszerkesztésű mondatfűzéseink szókincs- és lelki tartalmakat szűkítő gyakorlatára… Építő tendenciákat az anyanyelvismeret elmélyített alapjaira lehet rétegezni, kikezdhetetlenül.

Kiss Dénes költő és nyelvész számtalan értelmezési megközelítése. Nyelvi-logikai, nyelvi-filozófiai, beszédtörzsfejlődési, játékos, szerkezetes… A szó-játékház mértani alakzatának felismerője: a magyar nyelv működésének sajátos „képlete” – rag, jel, minden irányban való értelmezhetőség adottságaival, kiterjedésével…

Nyelvünk őrzői népünk műveltségének őrzői. Népi műveltségünk őrzői a szerelmet, a szeretetből kibontakozó óriási lelki tartományt, a legnagyobb erőtartalékot védik. Belső világunk alapvető tisztasága, boldogulásunk alapja a nyelvben kibontakozó, melengető sugárzásban mutatja meg magát. A bölcsesség útja Istent és embert köti össze és öröklődő, örökérvényű szellemiségünk táltosparipáján járható be a „vesztett utas bolyongások” után a hazatalálás révületében. Életre kelt, életben tart, épít, növel. Mellérendelő viszonyban fordul a másik ember felé a tiszteletadás megérdemelt hierarchikus rendjében.

Mennyiben érinti mindez a gyermekeink testi-lelki egészségét? 
 


Varga Csaba

    Az őslakó ősemberek

Ahogy meglazult a múlt feneketlen mélyét szemünk elöl elzáró, s ezer nehéz kővel leszorított fedél, a keletkezett kis réseken által hírtelen sokkal több jó adat, fogódzó tört ránk, mint amennyire bármelyikünk valaha is számíthatott. Ám ezúttal sem könnyű a dolgunk, bár sokkal kellemesebb: a fojtogató szűkség helyébe a szinte már túlzott, zavarba ejtő bőség lépett. 

Hogyan igazodhatunk el az új adatok, bizonyosságok váratlanul ránk ömlő nagy halmazában, s miként építhetjük fel most már a valóságnak megfelelően a világképünket, eredetünket?

Először is: bármennyire meglepő, de nem juthatunk ki a ködből, semmit sem tudunk kezdeni az új ismeretekkel, ha továbbra is azt mondjuk, hogy történelmünk a magyarok történelme. Mert ez így összesítve egyáltalán nem igaz. Ugyanis csak kis részünk magyar (magyari, magyar nembéli), s csak kb. az 1200-as évektől neveznek bennünket egységesen magyarnak, mégpedig pusztán azért, mert az uralkodó rétegnek ez volt az elnevezése (magyar=megyer, továbbá lásd: „magyari urak“). Bár ők is sokfélék voltak: szabír, onogur bolgár, baskír stb., pártus is szép számmal. De mindezidáig még arra sem találtunk választ, hogy mit, kit is fed valójában a „magyar” név.

Vagyis többségünk nem magyarnak született, hanem egyszer csak az lett a kiterjesztett elnevezés által, s mi akkor is a magyar nyelvet beszéltük, amikor azt még nem nevezték magyarnak.

Valójában nem is nehéz ezt belátni, már csak az utóbbi 1.600 évnyi történelmünkből sem…

 

Marton Veronika

    A káld-sumir nép eredete

Az emberi települések kb. kétmillió esztendeje Afrika közepén, a mai Olduwai szakadéknál alakultak ki, és onnan származtak szét a világba. Szétvándorlásuk egyik állomása Buda-Várhegy és Vértesszőlős, de eljutottak a mai Irán területén keresztül Indiába, sőt Kínába is. A vértesszőlősi leletek említése, szinte minden nagyközönségnek szánt ismeretterjesztő műből, annak ellenére, hogy sarkalatos pontot jelentett az ember fejlődésének folyamatában. A szakmunkák az ősember „szabványosított mértékének” azt a neandervölgyi ősembert tartják, … [,amelyik] … elterjedtségének (Bükk, Irak, Németország, stb.) dacára, valamely okból „evolúciós zsákutcát jelentett”, életképtelen volt,  míg a vérteszőlősi erős és életképes.   

A vértesszőlősi előember és más földrajzi területen élt társainak a nyomai az egész világon megtalálhatóak - írja  Vértes László régész  az 1969-ban megjelent Kavics-ösvény c. munkájában. Ezzel nem kevesebbet állít, minthogy a Kárpát-medencei ember-előd világszerte elterjedt. Könyve inkább ismeretterjesztő, mint tudományos, mégis a lelőhelyekhez való utazás, továbbá a régészeti feltárások könnyed bemutatása közé becsempészi a korabeli tudósok által 450-400 ezer évesnek tartott vértesszőlősi előemberről szóló, pontos, tárgyilagos, szakszerű leírást, amely ma már szinte szóba sem került. 

A külföldi és magyar szakmunkák javarésze a hazai ősemberi  maradványokat szinte nem is említik, arról sem igen szólnak, hogy a vértesszőlősi előember leszármazottjai folyamatosan a Kárpát-medencében éltek, arról is hallgatnak, hogy a történelemelőtti Közel-Kelet és a Kárpát medence lakói között valamiféle „közlekedés” lett volna. Pedig úgy tűnik, hogy, mind az őskorban, mind az ókorban a Kárpát-medencéből időről-időre, lüktetésszerűen embercsoportok vándoroltak el és vissza.  Krantz amerikai antropológus „Az európai nyelvek földrajzi kialakulása” c könyvében írja, hogy „a Kárpát medencét Afganisztánból származó pásztorok népesítették be cca. 8500 évvel ezelőtt”, és innen vándoroltak a dél-orosz sztyeppékre, a Balkánon át Anatólia felé …

 

Borbola János

    A bölcsek írása

  Az emberiség ébredésének hajnalán csodálatos írásrendszer jelent meg az ősi falakon. Készítői a természet valóságát ábrázolták, s rendezték képeiket részleteiben máig megfejthetetlen sorokba, oszlopokba. A Nílus-völgyében ezeket a jeleket hieroglifáknak nevezzük. A szaktudomány vélekedése szerint az akkori nyelv utód nélkül tűnt el a népek és nyelveik nagy süllyesztőjében, ezért ma csak szótani, mondattani elemzéssel lehet az ősi gondolatokat megközelíteni. A külső jegyek másodlagossá váltak, más szóval senki sem tud közvetlenül olvasni, így a feltételezett jelcsoportokat csak megfeleltetni lehet.

Pedig zseniális írást örököltünk.

 

Fülöp Tibor Zoltán

    Felvidéki hadjárat

Nemrégiben ért véget a nagyszabású nemzetközi katonai hagyományőrző rendezvénysorozat, az 1849-es katonai eseményeket felidéző XVII. Tavaszi Hadjárat. Április 17-én azonban folytatódott a Felvidéken. Ekkor a Sobieski János Hagyományőrző Lovas Egyesület rendezte meg a Lekér – Nagysalló lovas-emléktúrát, majd egy héttel később Szőgyénben, Búcson, Köbölkúton, valamint Nagysallón és Révkomáromban voltak koszorúzások, katonai hagyományőrző megmozdulások. Bár Nagysalló kivételével az összes felsorolt település önkormányzata tisztességgel részt vett a szervezésben, a főszerepet e területen mégis a szőgyéni polgármester Nágel Dezső, és a szőgyéni kultúrház igazgatónője, Berényi Kornélia alakította.

 

Fülöp Tibor Zoltán

    Földvárat építenének

Szentesi központtal és törzzsel, de kunszentmártoni és hódmezővásárhelyi alakulatokkal is kiegészítve működik a Zenthus János Középkori Hagyományőrző Egyesület, amely leginkább Róbert Károly korát eleveníti meg rendezvényein és fellépésein. Tagjai a katonai hagyományőrzés mellett nagy jelentőséget tulajdonítanak a korabeli táncok és a kézművesség népszerűsítésének, valamint a fiatalabb nemzedékek képzésének.

 

Kassovitz László

    „Ferencz Jóska adta ezt a mundért rám”

      Nagyapáim emlékére

Az volt az utolsó május. A tizennégyes.

Vasárnap katonazenekar játszott, a nap sugara ragyogott a szidolozott kürtökön és trombitákon, csillogtak a kifényesített gombok és csillogtak a lányszemek is. A kisasszonyoké, amikor a snájdig főhadnagy bokázva szalutált, a kis cselédé, mert a nyalka huszár megpödörte tiszteletére kackiás bajuszát. Végigmasírozott a rezesbanda a fő utcán, s pirosló arccal, fejükön papírcsákóval, oldalukon fakarddal kísérte a kisfiúk serege.

Szerelemre várva korzóztak a kisasszonykák és fogadták elégedett mosollyal a hódolatokat, a bókokat. A kis szolgálólányok szíve sebesebben vert, amikor bakancskopogás hangja erősödött felfelé a cselédlépcsőn.

 

Pulai Enikő

     A támadva terelő sumer örökség

 Egész kisgyermek voltam mikor elhatároztam, hogyha felnövök puli kutyám lesz. Türelmesen vártam, tervezgettem, és bevallom, sokat álmodoztam róla. Ma már büszkén jelenthetem, hogy  puli tulajdonos vagyok.  A nevem kötelezett! Általános iskolás koromban ragadt rám a Puli becenév. Köszönhetem ezt a nemes nevet édesapámnak kinek törvény szerint a vezeték nevét viselem. Pulai= Puli. Gyermeki „kedvesség” folytán e ragadványnév a jövőmet is befolyásolta. Azért is büszkén viseltem, és már csak dacból is igyekeztem minél többet megtudni erről a kutyafajáról.

Már a név, hogy puli olyan rejtelmes, varázst hordozó, főleg ha tudjuk, hogy a név minden valószínűség szerint sumér eredetű. Újabb ékes bizonyítéka a sumér-magyar rokonsági kapcsolatnak. A puli név eredetét neves kutatók és lelkes amatőrök serege vizsgálta. Pálfalvy Sándor és Thardy Frigyes kiterjedt nyelvészeti és régészeti kutatásokat végeztek a fajta eredetét illetően. Ők a fajta nevét a terelés módjára vezetik vissza, hisz a puli szó sumér nyelven „támadva terelőt” jelent. Kutatási eredményeiket a több mint 6000 éves fehér puliszerű alabástrom szobrocskával és  Hamurabi égetett agyagtábláin található feljegyzésekkel is alátámaszthatják. (Bagdadi Múzeum )

Arany Csaba kutatási eredményei is sumér gyökerekre utalnak. Véleménye szerint, a puli szó ősi jelentésének alapszava az „abaly” kifejezés, mely 6000 éve értéket, vagyont jelentett. A nyelvészeti feltárások szerint az ókori vándorlások idején, mielőtt őseink eljutottak volna az „új” haza területére, közel 200 évet töltöttek a Don és Dnyeper között Levédiában, majd az Etelközben. Szerinte a lábon hajtott állatok mellett magukkal vitt ázsiai eredetű kutyák keveredtek a helyi típusokkal. „Az így kialakult változatok természetes szelekció fajtaformáló hatása alatt megtartották karakterüket. A puli több évezredes fennmaradása a szorgalmat, találékonyságot, vele született intelligenciát követelő könyörtelen pusztai életmódnak köszönhető. A tikkasztó forróság, a zord hideg, a kíméletlen kemény terelő munka edzetté, igénytelenné és rendkívül tanulékonnyá nemesítették a fajtát.”

 

Benyák Attila

    Tizennégy év ajándékba…

 A Pilis-hegység legmagasabb és névadó csúcsa is egyben a 757 méter magas Pilis-tető. A hatalmas, meredek oldalakkal határolt mészkőhegy északnyugati oldalában bújik meg a függőleges sziklafalakkal, magasba törő szikla bordákkal tagolt Csévi-szirtek. 

Megkapó kilátás nyílik ezekről a hatalmas sziklafalakról, csaknem minden irányban. A közeli Klastrompuszta, kicsiny település, mely középkori településnyomokat is rejt. Az ötvenes években itt feltárt kolostor romok alapján idehelyezhető Özséb, esztergomi kanonok által alapított Pálos rend központi kolostora. Sajnos csak a templomromok lettek részben feltárva maga a romok mögötti Pálos alagút nem. Ennek hatalmas földsuvadás zárja le a végét.

      Pálos alagút Klastrompusztán

A terület földtani felépítésével számos szakember foglalkozott, s munkáikból kiderül, hogy az itteni kőzetek, mintegy 200 millió évvel ezelőtt keletkeztek.

A Pilis-tető tömbjét a triászkorban itt hullámzó tengerben lerakódott úgynevezett dachsteini mészkő alkotja. A Csévi-szirtek barlangjai feltehetően a pliocén korban alakultak ki, a mélyben elhelyezkedő mészkőben, karsztvízszint alatti oldódással.

Az itteni barlangokra jellemző a labirintusos jelleg, a gömbüstös oldások, valamint a szűk szálkőben több méter hosszan kioldott csőszerű járatok. Később, a hegy tömbje több fázisban kiemelkedett, és a barlangok üregei szárazzá váltak, és megindult bennük a cseppkövek képződése.

 

Gondos Béla

    Sonkád gyönyörű temploma

A szatmári Sonkád falutemplomát 1992-97 között restaurálták. A sikeres felújítást 1998-ban Europa Nostra díjjal ismerték el. A későgótikus templomot a XV.-XVI század fordulóján emelték. A szentély ma már csak jelzésszerűen őrzi a gótikus részleteket. Látható az északi szentélyfalban a kőből faragott szentségtartó fülke és a szamárhátíves sekrestyeajtó. A sekrestye rekonstrukció, és múzeumként működik. A középkori festésből csak két felszentelési kereszt és néhány kisebb töredék maradt.

 

Papp Attila

    A szomorú szerelem szobra

Budapest egyik legforgalmasabb útvonala mentén, a Thököly út egyik házának oldalán található egy kevesek által ismert, ritkán emlegetett szobor. Szívszorító története mintha csak a régi balladák továbbélése lenne. Ha az eset később történik, talán Arany János vagy Nyírő József balladái közt lelnénk rá. A szobor egy fiatal nőnek állít emléket, aki sokat várt és szenvedett, míg végre egybekelhetett szerelmével. A férfit az esküvő után szinte rögtön a frontra hívta a sors és a háború, melynek vége felé már nem érkezett róla híradás. Felesége csak az eltűntnek nyilvánításáról szóló papírt kapta csak kézbe. Szíve azonban azt diktálhatta, hogy férje él, mert a ház erkélyére állva nézte minden nap reggeltől estig a hazaérkező maradék seregeket, menekülőket, várva, hogy férje feltűnjön köztük. Hosszú idő után egy nap nem jött be este az erkélyről, halva találták, „beleszakadt a szíve” a fájdalmas várakozásba. Férje néhány nappal később érkezett haza. Ő emeltette hűséges és szerető feleségének emlékére a szobrot, mely örök emléket állít hitének és állhatatosságának.


 

 

Nyitólap      Ízelítő       Előfizetés       Hol kapható?      Impresszum      I. évfolyam 4. szám.