Ízelítő az I. évfolyam 3. számának tartalmából

Tartalomjegyzék:
 

Búcsú a pápától
Marton Veronika: Nimród, a hunok és a magyarok őse 
A csobánkai Szent kút mondája
Színia:  A magyar ház mágikus titkai  (Magyar „Feng Shui”) 1. rész
Május - Tavaszutó / Ígéret hava / Pünkösd hava
Ibolya – a tavasz illatajándéka
Schuck Mária: Otthon csak kitört hegyű ceruzák vannak...
Varga Géza: A mese realitása  
Babba Mária búcsú Pünkösd napján - Csíksomlyói ősmagyar kérdéskör Babba Mária kapcsán
Harkai István: „Semmiféle vallás, vagy babona nem háborít minket”
Aki őseink íját megálmodta - Interjú Ruthard Sándor, íjkészítő mesterrel
Interjú Dr. Allan Inoviussal, a Pannóniai Szuverén Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend Nagy Perjelével
Fülöp Tibor Zoltán:  Jól van dolga a mostani huszárnak - Képes beszámoló a 17. Tavaszi Emlékhadjáratról
Magyar Bál
A fűszerpaprika története
Csuda Pilisszántón
A sumerok söre – A magyarok folyékony kenyere
Árva vára - Az érsek börtöne
Ismeretlen Budapest – a Belvárosi templom
Miről ismerszik meg – A barokk (A Grassalkovich-stílus)
Kápolna a Perkőn
Holt-tenger a székelyföldön – a Szovátai Medve-tó

 


    Búcsú a pápától

II. János Pál pápa 1991. augusztus 16-án a Ferihegyi repülőtéren kilépve a repülőgépből térdre ereszkedett és megcsókolta a magyar földet. E gesztussal ráébresztett sokunkat, hogy nekünk is csókokkal kellene illetnünk e földet, szülőhazánk földjét, mely életet adó, tápláló és kultúrát teremtő otthonunk. Első hozzánk intézett szavai a következők voltak: „Kedves Testvéreim, a rettenetes háború és a rákövetkező évtizedek szörnyű pusztítást okoztak országotokban. De most lehetővé vált, hogy a múlt romjain új világot építsetek, követve elődeitek példáját, akik soha nem engedték kialudni a reménység lángját. Minden nemzeti sorscsapás után megvolt bennük a bátorság és az erő az újrakezdéshez, életünk megújításához…”

1991. augusztus 20-án távozásakor az alábbi szavakkal búcsúzik, mintegy „végrendeletet” hagyva ránk: „Két alapvető szempontot soha sem szabad elfelejtenünk, amikor a társadalom új életének megteremtésén fáradozunk. Az első: senki sem önmaga miatt kapta az életet, az élet közös örökség és közös kötelesség, arra vagyunk hivatva, hogy új társadalmat építsünk, új, emberséges rendet kell teremtenünk ebben az országban, Európában és a világban… Másik szempont: bár életünkhöz szükségünk van anyagi javakra, az emberi boldogságot nem lehet merőben anyagi jólétre építeni… a boldog és igazán emberi társadalmat nem lehet megteremteni irgalom, szeretet és megbocsátás nélkül!” Szavai ma aktuálisabbak, mint valaha, pedig 14 éve mondta őket.

Nyugodjon békében! 

 

 

Marton Veronika

    Nimród, a hunok és a magyarok őse

A magyar hagyomány szerint népünk őse Nimród, az óriás.

Mátyás király krónikaírója Thuróczy János felsorolja a magyarok eredetéről szóló különféle véleményeket. Ezek egyike valóban az, hogy „Nimród volt a hunok, a magyarok ősapja”, aki „a nyelvek összezavarodása után Havilah földjére költözött, amit most Perzsiának neveznek, és itt két fiat nemzett Enéh nevű feleségének, az egyiket Hunornak, a másikat pedig Magornak nevezték…” Ekképp vélekedik a magyarok eredetéről a török szultán könyvtárából származó Tarihi Üngürüsz (=A magyarok története)  is.

Nimródot krónikáink a magyarok egyik lehetséges ősapjának említik, nem zárva ki, hogy inkább Noé másik fia Jáfet jöhet számításba. E véleményingadozáson nem szabad fennakadni, mert nem okvetlenül azt jelenti, hogy ne tudták volna ki a magyarok ősapja.


    A csobánkai Szent kút mondája

A M. Kárpát-Egyesület Budapesti Osztályának első, f. évi április 22-iki kirándulása alkalmával a Nagy-Kevély tövében regényesen fekvő, sok néprajzi érdekességgel kinálkozó Csobánkán elköltött ebéd után a társaság egy részével meglátogattam a falutól félórányira, kies erdőszélén rejlő Szent kutat. Érdekes hely. Egy e czélra emelt falon különös szent képek függnek, alább kissé lápos helyen egy pinczetorkolatszerű bolthajtásos építményben síkos lépcsők egy hüvös vizű kúthoz vezetnek, fölötte a falon Máriakép. A kút körülibokroknak igen különös termésök van: mindenféle ruhadarabok, rongyok, viaszalakok, hajtincsek, olvasók stb., különösen gyakoriak a gyermekruha-részek, kivált fejbeliek, köztük csinos, színes himzésű, egészen új fejkötők stb. Mondják, hogy mankókat, fésüket s más fogadalmi tárgyakat is szokott ide aggatni a környékbeli hivő nép, a mely gyakran járogat ide ájtatoskodni, évenkint bucsut is tart e a helyen és sok kórságban, kivált női és gyermekbetegségekben, e kút vizétől vár gyógyulást és erősen bízik annak csodaerejében. 

 

Színia

    A MAGYAR HÁZ MÁGIKUS TITKAI

    (Magyar „Feng Shui”) 1. rész

Reiki. Agykontroll. Kabbala. Buddhizmus. Feng Shui. Chi Kung. Tai Chi. Japán harcművészet. Jóga. Meditáció. Tarot. Megvilágosodás. Ismerős kifejezések? Hát persze, hiszen nap-mint nap hallunk róluk, mert igazán jó a sajtójuk, és óriási a rajongótáboruk.
Ima. Isten. Oltár. Boldogasszony. Nap. Jézus. Magyar népművészet. Rovásírás. Bölcsesség. Ezek is ismerős kifejezések? Egyre kevésbé. Miről is beszélünk?!

 

    Május

    Tavaszutó / Ígéret hava / Pünkösd hava

Maia istennőnek volt szentelve az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazza. A nép szerelmes szívű legényei május elsején "májusfát" állítanak kedvencük háza elé. E hónap ünnepségei - a majálisok - a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja. A Nap az Ikrek jegyébe lép.

 

    Ibolya – a tavasz illatajándéka

Ebben a cikkemben a violáról fogok írni, megmutatva néhány nem teljesen végiggondolt vetületét. Viola odorata- Illatos ibolya. Magyar földön nevezik még mezei , illetve kék violának, gyöngevirágnak,fácsinkának. Rendszertanilag a Violales (ibolyavirágúak ) rendjébe, a Violaceae( ibolyafélék) családjába tartozik.

 

Schuck Mária

    OTTHON CSAK KITÖRT HEGYŰ CERUZÁK VANNAK…

 Amikor bementem 8-9 évvel ezelőtt egy budapesti, pesti óvodába nem gondoltam arra, hogy olyan döntő, további életemet meghatározó élményben lesz részem, ami után nem tudok elszakadni a gyerekrajzkutatás gondolatától. Arra kértem lehetőséget egy óvodában a nagyon nyitott, segítőkész vezetőóvónőtől, hogy egy alkalommal, általam választott mese közös élménye után rajzoltathassak, cserébe visszatükrözöm mindazt, amit meg tudok állapítani a gyerekrajzokban kivetülő belső állapotok tartalmáról. Minden gyerek a művészet képességével születik és közös felelősségünk, hogy mennyit tud kibontakoztatni belőle.

 

Varga Géza

    A mese realitása  

 

Amikor a Magyarok Istenének sajátos ismertető jegyeit próbáljuk megismerni, elengedhetetlenül fontos a legarchaikusabb magyar mesék kialakulásának és szerepének megértése. Erre lehetőséget ad, hogy a magyar és a nemzetközi mesekatalógusok számtalan mesét őriznek, amelyek az istenek cselekedeteit elsoroló mítoszokból keletkeztek.

Nagy Olga mesekutató szerint az elbeszélő prózát – egyfajta lehetséges felosztás szerint – két fő típusba sorolhatjuk: a mitikus és a realista csoportba. Eszerint Homérosz, Gilgames és a tündérmese jól megférnek egymás mellett. Ha azonban e nevezetes alakok társaságába soroljuk a mesét (abból kiindulva, hogy a mitikus költészetből táplálkozik a mese is) abból az a veszély származik – írja a szerző – hogy a lényegét értjük félre. Az ősvilághoz képest ugyanis a mese mindent átfordított, s benne már nem a forrás mitikus jellege, hanem éppen ellenkezőleg: a tolmácsolás gyakran mítoszellenes jellege a döntő: istenközpontúságból emberközpontúvá, szentből profánná változott.

A tündérmesék lényege a fantasztikum – írja Nagy Olga – a fantasztikum pedig nem a világot, hanem annak ellenképét tükrözi: a soha meg nem valósulható igazságot és rendet. A mese a hallgató vágyait fejezi ki olyan túlzásokkal, a hősiességnek olyan példáival, amelyet nem is akar valóságosnak álcázni.

 

    Babba Mária búcsú Pünkösd napján

    Csíksomlyói ősmagyar kérdéskör Babba Mária kapcsán

Pünkösdkor több százezer magyar gyűlik össze Csíksomlyón, Babba Mária tiszteletére. Azért sajátos ez az ünnep, mert a római egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli ilyenkor, és erre az időpontra esik a magyarok ősidők óta meglévő Babba Mária búcsúja is. A gyökerekre keressük a választ, amiket megpróbálunk tárgyi bizonyítékokkal alátámasztani. Vitéz Hunyadi László ötvösségtörténet kutatóval beszélgetünk. Ő az elmúlt 35 évét egyházművészettel, egyházi tárgyak restaulásával és ezen kívül a vatikáni és nyugat európai egyházi kincstárak tanulmányozásával töltötte. Kutatott az ősi hun-magyar műkincsek és fellelhetőségük után.

 

Harkai István

    „Semmiféle vallás, vagy babona nem háborít minket”

A hun azt jelenti: ember. Ember, a szó legnemesebb értelmében. A világban többnyire a népnevek (az eredetiek) jelentése is összefügg az ember szóval, saját nyelvükön. A későbbiekben a hun szó, mint egy gyökérkultúra fogalma, gyűjtőnévvé változott. Hunnak nevezték mindazokat, akik ennek a kultúrának és életmódnak a törvényeit, érték és rangrendjét elfogadták, annak eleget tettek.

A hunokról ne csupán Atilla jusson eszünkbe, hanem elsősorban az a tény, hogy Ő és az a kultúra, amelyben született, olyan szervezettségre, a hierarchiának olyan kiépítésére volt képes, mely valóban meghódította az akkor ismert világ valamennyi zegét-zugát. Ezt egyetlen világhódító sem mondhatja el magáról. Csatlósai révén elfoglalja Afrikát, Indiát, Kínát, s mindkét Római Birodalom adózik neki. Hun bárki, bármely nép fia lehetett, aki elfogadta a hun dinasztia felsőbbségét és azt a kultúrát, melyet képviselt. Embert emberségéről mértek. Ha az illető mégis ragaszkodott hitéhez, megtarthatta, ha hite nem térítette, vagy támadta a hunokat. Legfeljebb ez esetben nem viselhetett méltóságot a hunok közt.

 

Aki őseink íját megálmodta

    Interjú Ruthard Sándor, íjkészítő mesterrel

A szentendrei sziget egy eldugott helyén találtunk rá. Íjai alapján már ismertük, számszeríjász bemutatóit is megcsodálhattuk már.

Most arról beszélgettünk vele, hogyan jutott el az indiánregényeken felnőtt vadóc a magyar történelem alapos ismeretéig, s az ókor, kora-középkor egyik legfélelmetesebb fegyvere, a visszacsapó reflexíj modern változatának elkészítéséig.

 

    Interjú Dr. Allan Inoviussal, a Pannóniai Szuverén Jeruzsálemi
    Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend Nagy Perjelével

A Pannóniai Szuverén Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend a Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend (központja Málta) legjelentősebb szervezete. A rend elkötelezte magát a fertőző betegségben szenvedők és szegények ápolására, a keresztény hit védelmére, a hátrányos helyzetűek támogatására. A lovagrend gyökerei Pannóniaiak, valószínűleg a rend itt kezdte meg tevékenységét, és csak a keresztes háborúk korában alapította meg jeruzsálemi ispotályát.

 

Fülöp Tibor Zoltán

    Jól van dolga a mostani huszárnak

    Képes beszámoló a 17. Tavaszi Emlékhadjáratról

A Történelmi Lovas Egyesület kilenc lovasa egyszer csak gondolt egyet, és Jászberénytől Vácig belovagolta az 1849-es tavaszi hadjárat csatahelyeit, eseményeinek színhelyeit. Álmélkodó gyerekek, könnyes szemű nénikék és borkóstolásra hívogató bácsikák szegélyezték az újkori huszárok útját. Mindez 1989-ben történt. Azóta a Tavaszi Emlékhadjárat néven ismertté vált jelenség Közép-Európa legjelentősebb katonai hagyományőrző rendezvényévé nőtte ki magát.

 

    Magyar Bál

Amikor az ember Ausztriában jár, hamar szembe ötlik, hogy az osztrákok ugyan már nem járnak népviseletben, de ünnepeiken szinte mindenkinek van egy térdig érő, jó svádájú zoknija, vagy egy kantáros bőrnadrágja, hozzávaló mellénye, fehér vászoninge és csinos kis stüszi kalapja. Ez az ő viseletük. Bár nem tartozom azok közé, akik lépten-nyomon a Nyugattól veszik a jó példát, mégis úgy vélem, hogy az osztrákok vagy mondjuk a bajorok, ebből a szempontból követendőek.

 

    A fűszerpaprika története

A fűszerpaprika származási helye Közép- és Dél-Amerika. A 4000 éves feltárt Inka sírokban találtak arra utaló jeleket, hogy az inkák már használták a fűszerpaprikát ételeik elkészítéséhez. Petrus Martyr 1493-ban írta le, hogy Kolumbusz Kristóf olyan borsot hozott magával, amely csípősebb a kaukázusinál. A felfedezők ismeretlen indiai fűszernek hitték, ezért is emlegették indiai bors néven. Első részletes jellemzését Gonzaló Fernandez de Oviedo írta le az 1526-ban Toledóban kiadott könyvében. Magyarországon a fűszerpaprikát az 1500-as évek óta ismerik. Régi neve a "törökbors", arra utal, hogy valószínűleg a törökök révén került hozzánk. Kezdetben gyógy- dísznövény és csak később vált a fűszerezés elemévé. A főúri kertek ritka, egzotikus dísznövényeként volt jelen. Legelőször Széchy Margit (†1570) termesztette kertjében a vörös törökbors néven emlegetett növényt, akitől külföldi fejedelmek is kértek magot. Nem sokkal később, 1579-ben egy francia botanikus, Clusius juttatott paprikát Batthyány Boldizsár kertjébe. Ekkor a főúri kertek tulajdonosai még nem a fűszert, hanem ritka dísznövényt látták a fűszerpaprikában.

 

    CSUDA PILISSZÁNTÓN

A pilisszántói Szikla Színház egy nyíltszíni kőbánya. Messziről olyan, mintha egy óriás harapott volna ki belőle egy jókora darabot. Mégis ideális helyszíne egy szabadtéri színháznak. A polgármester segítségével jöhetett létre ezen a területen a színház. Ennek a nagyszerű kulturális vállalkozásnak ez a harmadik évadja. Csodálatos a helyszín. Itt viszi színpadra 2005. június 25-én Wass Albert Elvásik a veres csillag című művét Csabai János. Ő a forgatókönyvíró és egyben a darab rendezője.

 

    A sumerok söre – A magyarok folyékony kenyere

Régi történet. Legalább nyolcezer éves. Sör a Tigris és az Eufrátesz folyók közéből indult világhódító útjára. Biorégészeti kutatások bizonyítják, hogy a sumérok már ismerték.  Niszabának – a termékenység istenének – sört (sekarut) áldoztak. Egyiptomban a vallási és a világi életben is nagy szerepet játszott a sör. Ozirisznek sörrel áldoztak. Általánosan fogyasztott ital és táplálék volt.

Európa legrégebbi sörére utaló nyomokat a régészek a várakozással ellentétben nem Németországban, hanem Spanyolország észak-keleti részén, Genóban találták Kr.e. XII. századból. Plinius szerint három vidéken kedvelték igazán a sört: Egyiptomban, Galliában és Hispániában.

 

    Árva vára
    Az érsek börtöne

Fent a Tátrában, a Vág völgyében az Árva folyócska partján, Árvaváralja község (szlovák nevén: Oravské Podzámok) mellett, mint égnek emelt ujj magasodik a táj fölé a Felvidék legfestőibb várainak egyike, a 112 méter magas Árva vára (Oravský hrad). Északról egyetlen toronynak tűnik, másfelől az épületek szélesen elnyúló tömege tárul a szemlélő elé.

 

    Ismeretlen Budapest – a Belvárosi templom

Az Erzsébet-híd lábánál található a főváros legérdekesebb épületeinek egyike. Nagyjából ezer éves múltra tekinthet vissza, úgy, hogy ennek a múltnak minden állomásából magával hozott egy darabot. Olyan, mint egy művészettörténeti tanösvény, minden építészeti és történelmi korszak képviselteti magát a templomon. Alapjai és néhány látható falszakasza még az Árpád-korban épült. Szentélye, mérműves ablakai, és oldalsó kapuzata a gótika teljes formavilágát felvonultatja. Középkori eredetű freskóiból, ami menthető volt másodlagosan elhelyezett táblákon tekinthető meg. A török hódoltság alatt egy iszlám imafülke – mihrab – lett kialakítva benne. Fellelhetőek rajta még a reneszánsz, a barokk, és a belvárosra olyannyira jellemző klasszicista stílus jegyei is. Belső terében a gótika látványos elemei és a barokk eltúlzott pompája az uralkodó.


    Miről ismerszik meg – a barokk

    A Grassalkovich-stílus

A barokk kastélyépítészet kifejezetten Magyarországra jellemző, rendkívül impozáns formája. Nevét Grassalkovich Antalról kapta ki kisnemesi származása ellenére a XVIII. Század egyik legnagyobb karriert befutott embere volt. Ügyvédként kezdte pályafutását, majd a váci püspökség jogásza lett. III. Károly nevezte ki királyi jogügyi igazgatóvá. Később megkapta a birodalmi kancellár rangot. Számos Épület, köztéri szobor, köszönheti létét építőszenvedélyének. A Grassalkovich-stílusban épült kastélyok különleges jellemzője a főhomlokzat erősen hangsúlyozott u.n. főrizalitja ( homlokzatsíkja elé ugró épületsík) melyen külön kupola található. A főbejárat fölött pedig több ablaknyi távolságot átfogó, a pompát és gazdagságot jelképező díszes erkély található. Leghíresebb közülük a Gödöllői, de gyönyörű példányok találhatók még Pozsonyban, Hatvanban, Aszódon, Pécelen, Gernyeszegen és Bükkösdön is.

 

    Kápolna a Perkőn

A Kézdivásárhelyhez igen közeli Kézdiszentlélek falujából nem túl megerőltető felkapaszkodni a Perkő-hegy tetejére. A látványt, ami ott a szemünk elé kerül, az életben soha nem fogjuk elfelejteni, az bizonyos. A hegy legmagasabb pontján áll a Szt. István-kápolna vakítóan fehérre meszelt falaival, kis tornyocskáival, valószínűtlenül vörösre festett tetőzetével.

 

    Holt-tenger a székelyföldön – a Szovátai Medve-tó

A magyar fürdőkultúra világviszonylatban is különlegességnek számító helyszíne a székelyföldi Szovátafürdő. Egyre több pihenni és gyógyulni vágyó honfitársunk fedezi fel újra ezt a páratlan élményt nyújtó városkát, a századforduló idejének talán leglátogatottabb fürdőhelyét. Különlegességét az u. n. heliotermikus tavai adják. Ez a különleges adottság a sóvidék talajából adódik, ugyanis egy hatalmas sótömzs található a környék alatt, a tavak mellett sósziklák törnek a felszínre. Ez a só adja a tavak gyógyító erejét is. Kiválóan alkalmas reumás, nőgyógyászati, légúti, idegrendszeri és bőrgyógyászati betegségek kezelésére.

 

 

 

Nyitólap      Ízelítő       Előfizetés       Hol kapható?      Impresszum      I. évfolyam 3. szám.