Ízelítő az I. évfolyam 2. számának tartalmából

Tartalomjegyzék:


Marton Veronika: A Nibelung-ének
Szánthó Attila: Az év neves napjai
Harkai István: A Mágusok nyelve
Április - Tavaszhó / Szelek hava / Szent György hava
Schuck Mária: „Énbennem öleli meg hősét az újnak készülő világ”  
A szőlő jövésnek könyve
A tárgyak beszélnek hozzánk
Beszélgetés Koltay Gábor filmrendezővel
Dr. Simon Péter: Ősi magyar nyomok észak-amerikai indián földön
Egy elfeledett pálos barlang Budán
A „bécsi” szablya
A szablya vitte diadalra a honfoglaló magyarságot
Férfivá nevelés
Huszárkártya - A huszárok és a kártya
Fülöp Tibor Zoltán: Tavaszi hadjárat egykor és ma - Amit nem lehet elfelejteni
Amit nem lehet abbahagyni
A bika vére harci kedvre derít? - Az Egri Bikavér
Magyar Szürkemarha
Nóniusz - Magyarország egyetlen klasszikus igáslova
Nemzeti kincsünk, a Kuvasz
Thökölyt a szultán „koronázta királlyá”
Gondos Béla: Pálosok Rómában
Ismeretlen Budapest – a Gercsepusztai templom
Miről ismerszik meg – a középkori zarándokhely

 


Marton Veronika

    A Nibelung-ének

A múlt század közepe óta tudatosan terjesztik, hogy a magyarságnak nem voltak a honfoglalás előtt keletkezett és magával hozott mondái, és minden hun történet, a székelyek Csaba-várása külföldi krónikákból, kéziratokból került hozzánk. Attila hun király históriáját legelőször német papok ismertették meg a magyar nemzettel, ők írták a hun mondát, ők a Nibelung-éneket, mondta Hunfalvy, alias Hunsdorfer Pál. A magyarországi nyelvészek, irodalomtudósok közül számosan csatlakoztak ehhez az elmélethez, annak ellenére, hogy voltak magyarok is, németek is, akik a hun-magyar rokonságot hirdették. Arany János a Buda halála c. eposzában állít emléket a hun hősöknek. Mégpedig a magyar hagyományok alapján. Sokakkal együtt a hagyományok becsét, krónikáink tudósításait nem nézte le. Nem tartotta mesének a magyar eredetmondát, és nem a krónikaírók fantáziájának tudta be a hun-magyar folytonosságot.

Aligha tudják ma már, hogy a Nibelung-ének, a németek nemzeti eposza az IX. században magyar földön született. Géza fejedelem udvarában magyar regősök énekelték a magyar udvari népnek, német hittérítő papoknak, lovagoknak.

 

Szánthó Attila

    Az év neves napjai

Ma úgy mondják, „pogány” szokás a napfordulós ünnep. Régebben ennél durvábban fogalmaztak, akkor inkvizíciós eljárás is követhette a szertartást. Szerencsére a Katolikus Egyház Magyarországon kellően rugalmasnak bizonyult – még ha nem is mindig magától, - hogy a magyarság ősi, magával hozott ünnepeit beépítse saját liturgiájába.

 E napfordulós ünnepeket ma már valamennyien ismerjük, a különböző helyszíneken, mint pl. Pomázon a Klissza-dombon, Pilisszántón a kőbánya katlanjában, vagy épp Pilisszentléleken a romoknál évről-évre szép számmal gyülekeznek a magyarságukat ekképpen is megvallani kívánók.

Most azonban egy másik ünnepre hívnám fel a figyelmet. Általában az évkörön adott ünnephez az oppozícióban lévő nap is hozzátartozik. Ahogy a napfordulók vannak egymással szemben, úgy áll szemben két fontos napja az évnek, melyből napjainkban csak az egyiket ünnepeljük: a Mindenszentek Éjszakáját, október utolsó napjának éjjelét.

A szemben lévő nap pedig április 30. Figyelemreméltó, hogy itt is az éjszaka a hangsúlyos. Ezt az éjszakát Walpurgis-éj, Szent Walburga éjszakája néven ismeri a nyugati hagyomány, mi Boszorkányéjnek hívjuk.

  

Harkai István

    A Mágusok nyelve

 Ezen írás szerzője nem vonja kétségbe a kialakult etimológia tudományát, hanem egy más dimenzióból azt részének tekinti. Csak annyiban hivatkozik rá, amennyiben ezt az érthetőség megkívánja.

A nyelvet egyezménye szándéknak, tettnek és gondolatformának tartja, mely egy adott kultúrkör tapasztalását képes felhalmozni és átadni az utódoknak. Ugyanakkor a nyelvet nem tekinti pusztán kifejezésmódnak, hanem az érzékeink számára elérhető egyetemes természeti törvények, igazságok leképezésének.

  

    Április

    Tavaszhó / Szelek hava / Szent György hava

 A latin aprire (megnyitni) szóból származik, mely Ovidius szerint a rügyek, a bimbók és virágok tavaszi nyílásával áll vonatkozásban. Április a szerelem hónapja, melyet korábban Vénus istenasszonynak szenteltek, annál is inkább, mert a naptárt reformáló Julius Ceasar a maga családjának ősanyját tisztelte ebben az istenasszonyban. Vénus mellékneve „aprilis” volt, ám mint naptári fogalmat, később úgy magyarázták, hogy az ezen a napon hivatalba lépett konzulok április elsején nyitották meg hivatalosan az esztendőt. A Nap a Bika jegyébe lép.
 

      Április bolondja

Április bolondja az, akit általános népszokás szerint április 1-én tréfásan rászednek, akivel a bolondját járatják, hogy aztán jól kikacagják. Az áprilisba küldés elterjedt szokás mindenfelé, s az április bolondját a francia «poisson d'avril»-nak, az angol «Aprilfool»-nak az olasz «Calandrino»-nak, a német «Aprilsnarr»-nak hívja. Honnan ered a tréfás szokás?

 

Schuck Mária

    „Énbennem öleli meg hősét
    Az újnak készülő világ”        

 A tavasz maga a költészet: magfakadás, kikelet, szirmosodás, szárnyasodás, kibontakozás, játék, kacérság, virulás, örvénylés, gyerekkor, fiatalság, fény, dal, tánc és ha népmeséink napvitéze legyőzte már a sárkányt, akkor a sugárzó szerelem.  

Megtestesült ragyogása József Attila a  költő, az eredendő tudás őrzője. A szív mélyéről fakadó szeretet, a tisztaság és fénytelítettség utáni örök sóvárgás, a mindannyiunk lelkében féltve őrzött tavasz hites krónikása:

Én utánam repes a hűség.

Én értem sír, kit esz a rák.

Énbennem öleli meg hősét

Az újnak készülő világ.

  

    A SZŐLŐ JÖVÉSNEK KÖNYVE

 Él Kőszegen egy hagyomány, mely Szent György napjához kötődik, és amit szigorúan helyi volta miatt igen kevesen ismernek hazánkban. E szertartás főszereplője a „Szőlő Jövésnek könyve”, melybe évről évre az ezen a napon metszett szőlőhajtásokat rajzolják be nagy ceremónia kíséretében.

 

    A tárgyak beszélnek hozzánk

Ha valaki vonzalmat érez a múlt emlékei, a „klasszikusan” szép iránt, akkor nem is olyan különös dolog, hogy műtárgyak gondozását, sok esetben talán éppen megmentését választja mindennapi munkájának. Gaál János , „festőasztalos”, múzeumi főrestaurátor, múzeumi főtanácsos is ezt a hivatást választotta.

  

    Beszélgetés Koltay Gábor filmrendezővel

 Koltay Gábor filmjeivel rendkívüli érzelmeket vált ki nézőiből. Legutóbb Trianonnal foglalkozó alkotása rendítette meg a nézők tízezreit. Ám a hivatalos politika mintha félne a film  igazságától Magyarországon és a környező országokban egyaránt.

A nagysikerű Trianon film után a nemzetközi hírű filmrendező a magyarság esélyeiről, valamint Wass Albert erdélyi íróról készít filmet. Véleménye szerint: – Egyetlen lehetséges, becsületes és tisztességes irány létezik, ha a magyar érdeket felismerő képviselő értelmiségiek egymásba kapaszkodva összefognak, és megszerveznek egy alulról is építkező magyar társadalmat. Amúgy ezt nevezik demokráciának, de az ötven éves megkésettség tudatunk okán komoly tartalommal még nem tanultuk meg működtetni az intézményrendszert – nyilatkozta lapunknak a művész.

  

Dr. Simon Péter

    Ősi magyar nyomok észak-amerikai indián földön

 

Kamasz korom óta, még mohácsi kisdiákként kezdtek az indiánok komolyan érdekelni. Aztán kb. 10 éven át Dr. Borvendég Deszkáss Sándor, írói nevén Fehér Szarvas (az indiánok között a 30-as években kutató magyar ember) személyes irányítása mellett további értékes ismereteket szereztem róluk. 1965-től, ha vakmerő és kalandos vállalkozás eredményeként is, de végső soron mégis csak a Jóisten kegyelméből, kanadai tartózkodásom során 20 éven át tanulmányozhattam tervezőmérnöki és oktatói munkaköröm hivatalos idején túli időmben az Észak-amerikai indiánok életét.

Hamarosan rádöbbentem arra, hogy a magyarok és az Észak-amerikai indiánok általam vizsgált népcsoportjainak kultúrájában föllelhető nagyon gyanúsan közeli vagy teljes mértékű megegyezéseknek oly magas a számuk, hogy itt magyarázatul csak a közös tőről származás jöhet szóba. Matematikus egyetemi kollégáimmal az egyezéseket ún. valószínűség számítással gondosan ellenőriztük. Az eredmény nagy biztonsággal kizárta a véletlen egybeesések lehetőségét. Ezt aztán évek során számtalan ottani újságban megírtam és hirdettem. Több jeles amerikai és kanadai „sápadt arcú” kutató (régész, antropológus, etnográfus) reagált köszönettel, biztató hangon, és meggyőzött, hogy érdemes ebben a témában tovább kutatnom.

Ennek a biztatásnak az okát már a 60-as években abban a tényben jelölték meg, hogy az amerikai migrációs kutatások kétséget kizárva bebizonyították a régebben őslakóknak vélt lakosság ázsiai eredetét. Ezek az őskori mamutvadászok Ázsiából, Szibérián keresztül vándoroltak az Újvilágba a legkorábban Kr.e. 9 ezer évvel.

A fehérbőrű és az indián tudósok abban teljesen egy véleményen voltak, hogy az északi és déli részből álló, de a Panama csatorna elkészültéig gyalogosan is átjárható Amerika bizonyos területein (mint például a Maya-föld Mexikóban vagy az Inka-föld Peruban és Ecuadorban) minden általunk ismert ősi – mezopotámiai, egyiptomi, kínai, zsidó, görög és egyéb – kultúrák előtt ezer évekkel már más magas kultúrájú népek éltek.

  

    Egy elfeledett pálos barlang Budán

 A mai Nagy-Hárs-hegy északkeleti oldalában, a piros Ñ turistajelzésen, vagy a Gyermekvasút Szépjuhász állomásától a sárga jelzésen haladva egyszer csak egy vaskapuval lezárt barlang bejárathoz érünk.  1437 és 1457 között e barlang lakója Báthory ( Báthori ) László pálos szerzetes volt.

  

    A „bécsi” szablya

 Az eredeti példányt sokszor javították, ősi alakját mégis igen jól megőrizte. Jó állapota azzal magyarázható, hogy ez a fegyver soha nem volt földben, hosszú életének szerencsés sorsa megőrizte rongálódásoktól, pusztulástól.

  

    A szablya vitte diadalra a honfoglaló magyarságot

 A magyarság harcművészetének egyik főszereplője a nyilas-támadás után a kettősirányú használatával a honfoglalás-kori szablya volt. E tanulmányból megtanuljuk, hogy a közelharc – ahol minden tizedmásodperc számított – ott miért volt eredményesebb, jobb a szablya, az egyenes karddal szemben. Álljon itt Dr. Kovács István írásának részletei, amely 1941-ben jelentek meg az Erdélyi Nemzeti Múzeumban.

 

    Férfivá nevelés

 Gödön a Duna-parton, ősfákkal körülölelt, meghittséget árasztó környezetben találhatóak a Piarista Szakmunkásképző Középiskola tanépületei. Az udvaron őszinte, érdeklődő szempárok figyelik érkezésünket. Az órájukra tartó diákok szívesen megszakítják útjukat, ha segíthetnek nekünk valamiben. Érezhető már az első pillanatokban, hogy itt odafigyelnek egymásra, a közöny a kerítésen és a kapukon kívül rekedt. Az piarista iskola igazgatójához jöttünk Guba Andráshoz. Iskolájában a sokszor félreértelmezett keresztény szelídség jól megfér a harcművészettel a férfivá-nevelés gyakorlatában. A diákoknál a keresztény szellemiség átvétele, a szeretet és felelősségtudat belső igényének kifejlődése, önmaguk megismerése- a nemritkán szándékosan félreértelmezett keresztény erőszakmentesség problematikájával dacolva- valósul meg és a harcművészet gyakorlásának döntő hatása van erre a folyamatra.

 

 

    Huszárkártya

    A huszárok és a kártya

 A huszárok a XVI-XIX. század között jelentős szerepet játszottak a hadviselében. Az európai hadseregekben és hadszíntereken csaták, s háborúk sorsát döntötték el. Legendák, versek, filmek születtek a hősökről. Aztán az idő és a technika véget vetett a dicső koroknak, pusztulni látszott a legmagyarabb csapatnem, amikor is a XX.-ik század végén hagyományőrző köntösben, némileg új célokkal és feladatokkal, de újjáéledt a huszárság. Ma ismét ragyog, és nemzeti ünnepeink, hagyományőrző rendezvényeink elengedhetetlen részeseivé váltak tagjai: korunk huszárjai.

  

Fülöp Tibor Zoltán

    Tavaszi hadjárat egykor és ma

      Amit nem lehet elfelejteni

 Attila Rómát remegtető hunjainak, Baján Bizáncot sarcoló avarjainak és Árpád hont alapító magyarjainak kései vérei verekedtek függetlenségért, jogért és hazáért. Koppány nem alkuvó, ősi törvényt fogadó, Hunyadi törököt verő és Rákóczi labancot rígató seregei támadtak fel újra, hogy ismét nagyot és szépet alkossanak az európai történelem színpadán. Petőfi, Kossuth, Görgey és a többiek, ismertek és ismeretlenek. Magyarok és a magyarságért vérzőek írták zászlóikra: „Szent az ügyünk, nem rettegünk”. Az akkori világ egyik legerősebb hadseregével, az osztrák ármádiával állták a sarat, de az akkori világ másik legerősebb hadserege, az orosz cári regiment is kellett ahhoz, hogy megfojtsák az 1848-49-es magyar szabadságharcot.

      Amit nem lehet abbahagyni

 Bolond rohanás a pénzért, feszült hangulatú szervezkedések, hosszú utazások és rizikós lószállítások. Sátorépítések és bontások, lóállásszerelés. Korai ébresztők, házi eredetű felesek, napos lovaglások, megázások, vad éjszakai éneklések. Nemzeti színű ünnepségek, flancos fogadások, fénylő parádék, öltözködés és költözködés "zsinórban" - nincs nyugalom. Csatabemutatók, ahol sokszor igazi a harc.

 

    A bika vére harci kedvre derít?

    Az Egri Bikavér

 Az egri asszonyok, Dobó, törökök, vár, Egri Csillagok és az Egri Bikavér, ezek azok a fogalmak melyek egy átlagos magyarnak Eger városáról eszébe jutnak. Szerencsére az Egri Bikavért számos külföldi is ismeri és a Tokaji Aszú mellett talán hazák második legismertebb bora.

  

    MAGYAR SZÜRKEMARHA

 Nagyon sok nemzetnek van címer állata, kedvenc az adott országra jellemző állata/állatai / Ausztrália – kenguru, strucc; Egyesült Államok – sas, Oroszország – 2 fejű sas; stb. / az állatot jellemzőnek tartják az országra és talán egy kicsit az állat viselkedésformáját is jellemzőnek tartják magukra.

Magyarország egyik legnépszerűbb állata, történelmi ereklyéje, mely talán megfelel az előbbiekben leírtaknak a magyar szürkemarha. Fejtartása magas, egyenes, nyílt nézésű megjelenése erőt, nyugalmat sugároz, viselkedésének különlegességeiről  legendákat tudnak mesélni tenyésztői. Fertőzéseknek ellenálló. A rendszerváltozás során lelkes, időnként vagyonokat áldozó emberek kezdtek hozzá szaporulatának növeléséhez, tenyésztéséhez.

A mezőgazdaságban a Magyar Szürke Marha az elmúlt években a tradicionális termelési, tenyésztési módokon alapuló mezőgazdasági megújulás jelképévé vált. Az állat speciális tartási körülményei, fajtatulajdonságai kiváló minőségű hús előállítását biztosítják. A Kaposvári Egyetemen folytatott kutatások igazolták a hús telítetlen zsírsav tartalmát, mely az egészségre nem káros.

A fajta eredetét szintén legendák övezik . Egyesek szerint Attilával érkeztek nyugatra – mely a legvalószínűbb változat, mások szerint a honfoglaló magyarok hozták magukkal Európába.

 

    NÓNIUSZ

    Magyarország egyetlen klasszikus igáslova

A fajtát alapító Nonius senior anglonormann fajtájú mén hadizsákmányként került a kincstár kezére. 1816-1822-ig a mezőhegyesi ménesben fedezett.A múlt század közepétől a nóniusz fajtává alakult. A tenyésztés előterébe a nehéz vértesló, illetve hámos jelleget állították. Kialakult tájkörzetei: Makó vidéke, Bánát és a Hajdúság. Legértékesebb volt a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Debrecen város tenyészete.

 

    Nemzeti kincsünk, a KUVASZ

 Ősi magyar pásztorkutya a kuvasz. Elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe, akik nyájak őrzésére használták a ragadozó vadállatok és a rablók ellen. Az Árpád kortól a XX. század elejéig, fejlett vadászösztönét felismerve, előszeretettel alkalmazták vadászatra is.

 A szinte áttekinthetetlenül sok kutyafajta közt szerényen a háttérben találhatók népszerűségüket tekintve a magyar nemzeti kutyafajták Magyarországon. Ahogy a szürkemarha, a pödröttszarvú rackajuh, a mangalica disznó majdnem kihalt a mezőgazdaságban dúló divathullámoknak és a nagyüzemi kívánalmaknak megfelelően, hasonlóan fogyatkoztak meg a magyar kutyafajták is. Szégyellni való, de a hatvanas években a kuvaszt és komondort, sőt a pulit is a Budapesti Állatkertben mutogattak, olyan ritkaságnak számítottak.

  

    Thökölyt a szultán „koronázta királlyá”

 Mintha csak egy mese, egy rajzfilm elevenednék meg, olyan látványt kínál a romos állapotában is fenséges és elbűvölő Fülek vára. Legkorábbi ismert feljegyzés a várról és uráról IV. Béla uralkodásának idejéből, 1246-ból származik. Mint rablóvár lett híres a XIII. században, s legendákat, mondákat költöttek leghírhedtebb lakójáról, aki a szájhagyomány szerint a vár névadója lenne: Fulkónak vagy Falkosnak, esetleg Folkusnak hívták az illetőt. Ki tudja? Biztosan senki, írásos emléket még nem leltek.

 

Gondos Béla

    Pálosok Rómában

 A középkorban a magyar birodalom Európa egyik legjelentősebb nagyhatalma volt s már Szent István korában jelentős számú zarándok vonult át az országon – részben a Szentföld, részben Itália felé. A magyar keresztények is jelentős számban keltek útra a kereszténység szent helyeinek felkeresésére. Szent István zarándokházakat, templomokat alapított Rómában, Jeruzsálemben, Ravennában, Konstantinápolyban.

  

    Ismeretlen Budapest – a Gercsepusztai templom

A főváros mai területén egykor számtalon kis Árpád-kori, vagy még régebbi falu helyezkedett el. Ezek templomai, kastélyai, kősáncai a kora középkori építészet gyönyörű darabjai voltak. Nagy többségüket elpusztították a háborús időszakok, vagy felfalta a város terjeszkedése. Néhányuk azonban átvészelte a viharos századokat, és csak arra vár, hogy újra felfedezzék. Budapest szélén, Pesthidegkúton található egy ilyen. Az Árpád-kor végefelé, a XIII: század óta szinte változatlan formában hirdeti a hely szentségét. Egykoron Gercse falu plébániatemploma volt, híres búcsújáró hely. Sokáig itt őrizték a híres Máriaremetei kegyképet is. Megközelítése nem túl bonyolult, Hűvösvölgyből a 64-es busszal néhány megálló, majd egy tíz perces séta a Vöröskővár utcán, mely egész a templomig vezet.

  

    Miről ismerszik meg – a középkori zarándokhely

 Már az Árpád-ház uralkodásának kezdetétől Magyarországon sok jelentős, és még több azóta elfelejtett szent helyre vezettek zarándoklatok. Ezek többsége részét képezte a Rómába és a Szentföldre vezető zarándokutaknak is. Ezeken a helyeken, az ott álló templomokon különös, karmolásszerű vájatok találhatóak, javarészt a kapuzaton. Néhány múltbéli művészettörténész azt a kissé meseszerű magyarázatot aggatta ezekre, hogy a török hódoltság idején, a templomok falán élesítették kardjaikat a megszálló török csapatok harcosai. Megmosolyogtató ez a magyarázat erdélyi, felvidéki, burgenlandi templomok rovátkolt kapui előtt állva; ott, hol a török seregek sohasem jártak.

A valóság sokkal prózaibb. A középkor vallási felfogásában ugyanis a szent helyekről, szent időben elhozott tárgyaknak gyógyító erőt tulajdonítottak. Ilyen „mini ereklye” volt a zarándoklatot járók számára az a kevés finom kőpor, amit ki bírtak kapargatni a megszentelt hely épületeinek kövéből. Ilyen, mélyen karcolt templomkaput látva biztosak lehetünk benne, hogy egykor jelentős, százezrek számára fontos zarándokhelyen járunk.

 

Nyitólap      Ízelítő       Előfizetés       Hol kapható?      Impresszum      I. évfolyam 2. szám.