Ízelítő az I. évfolyam 1. számának tartalmából

Tartalomjegyzék:
 

Szánthó Attila: A „szuperkocka” rejtélye - Mit rejt az Ágasvári Csörgő-lyuk barlang?
Marton Veronika: A fertőrákosi Mithras-szentély titka
Március - Tavaszelő / Kikelet hava / Böjtmás hava
Mikor van húsvét?
Schuck Mária: Tavaszi szél vizet áraszt…
Hála József: Hangyatojás-gyűjtögetés
Balogh Péter: Kalauz magunkhoz - Kapcsolatteremtés a növényeken keresztül
Nyers Csaba: Bevezetés a vörösrézlemez kézi domborításába
Varga Géza: Miről ismerhető fel a turul?
Harkai István: A Rakamazi korong
Varga Géza: A nagyszentmiklósi kincs ősvallásra utaló jelképei
Pénzes Szabolcs: Pilisi fehérvár - Avagy titokzatos királyi központ a Dunakanyarban
Pénzes Gábor: A huszárság - A világ leghíresebb könnyűlovassága
Bajtai Zoltán: „Az arab lóról alkotott álomkép megtestesítése” - Bábolna
Csillag Tamás: „Egriek, vitézek, végeknek tüköri!” - Balassi Bálint Egri Vitézlő Oskola
Dr. Bencze István: A török adó nagy részét sólymokban fizettük meg - Interjú Szabó Lászlóval
Nagy Tibor: A lovasíjász kentaurrá válása - Interjú Macsinga Józseffel
Kiss Krisztina: „A jó borásznak is kell a kritika, csak nem szereti.”  Nászéjszakák bora - Vendégségben Fazekas Andrásnál
Kiss Krisztina: A bor gyógyító ereje
Ambrus Lajos: A Pintes
Kassovitz László: Ott nyugszik a kőtest
Papp Attila: Székely vér az angol királynő ereiben
Papp Attila: Ismeretlen Budapest - Pálos bástya
 



Szánthó Attila

    A „SZUPERKOCKA” REJTÉLYE

    Mit rejt az Ágasvári Csörgő-lyuk barlang?

Magyarország történelmi területe bővelkedik szent és misztikus helyekben. Ritkán múlik el hónap anélkül, hogy valamilyen „csodáról” ne hallanánk. A Kárpát-medence védelmében található például a legtöbb Szűz Mária-kegyhely, melyek mind egy-egy jelenés helyszínei. A jelenések általában nem a hit emberei tapasztalják, hanem egyszerű lelkek, pásztorfiúk. A hír pedig elterjed a nép körében. Ez az a nép, aki a mai napig nem feledte egészen vallási gyökereit, és aki az évezredes katolikus tiltás ellenére ma is hajlamos ligetekben, forrásoknál, öreg fáknál áldozni, vagy éppen imádkozni. Az uralkodó vallási irányzat – hazánkban nagyon bölcsen – felhagyott a tiltással, s e megszentelt helyekre építette kápolnáit, templomait. Így jött létre egyfajta vallási türelmi egyezség a hivatalos vallás és az ősvallás képviselői, valamint a nép között. Nem volt ez persze konfliktusmentes.

A denevérterem felé vezető út mindennek látszik, csak útnak nem. Akik az aggteleki barlang lámpákkal kivilágított betonjárdás folyosóira gondolnak, nagyot tévednek. Egy alig ember szélességű kürtőn kell leereszkedni abban bízva, hogy az üres térben kalimpáló lábak támaszra lelnek. Utána egy „derékszög” nevű horrorjárat következik 70 kilón aluliaknak. Alig karbidlámpa-magas kuszodával folytatódik, majd az „Orosz-szikla” alatt el (Itt szakadt le a barlangmennyezet Orosz Mihályra jó húsz éve). Aztán egy fogcsikorgató ferde kürtő lefelé és előttünk a tó. Mozdulatlan szép, fekete víztükre csak a denevéreket tükrözi több száz éve. Csend van. A fülzúgás az egyetlen zaj, ami a fülünkben hallatszik. Az örök sötétségbe csörömpölve, zihálva érkezünk. Itt már nincs idő, nincs tér, csak az előtted haladó lámpa fénye fontos, az utolsó kapocs a „normális” világhoz. Fölöttünk, ki tudja mióta függeszkedő tonnás kőtömbök, melyeket a látszat szerint semmi sem tart. Egy köhintés és a nyakadban az egész hegy. Lent vagyunk. A terem sarkából indul a forráshoz vezető út, ez még a tapasztalt barlangászokat is megfogja. Csak előre lehet kúszni, kicsit féloldalt, utána a vízesésnél a vízben megfordulni, mert csak fejjel előre lehet kijönni.

Miközben efféle lélekemelő dolgokon tűnődöm, három mozdonyt dobnak a fejünkre – legalábbis ekkora zajt hallunk. A fölöttünk gunnyasztó sokezer tonna gondolt egyet és ránk mozdult. Mindenki szétrebben, egy kőszilánk elkapja Hármasi Gabit, pont a fején. Vér mindenfelé. Vér, csillogóan, feketén, lárvaarca van, ki belenéz. – Megvagy? – Meg, de mi a gond? – Vérzel, mint egy nyakonszúrt malac. – Ujjával odakap, szétkeni, szétfröccsenti, 3-4 cm-s rés az arccsonton.

 

Marton Veronika

    A fertőrákosi Mithras-szentély titka

Híre-hamva sem volt a magyaroknak, az avaroknak és a hunoknak. Pannónia földjét a rómaiak uralták. Légióik meneteltek a lankás dunántúli dombokon. A birodalom minden részéből iderendelt katonákkal védekeztek a barbár támadások ellen. Megfért itt egymással a szabad római polgár, az őslakos kelta-leszármazott, a zsidó kereskedő, az egyiptomi és szír légiós.

Jelentéktelen isten volt kezdetben Mithra. Népszerűségének titka, hogy a hí-vőknek egyenlőséget, sikert és diadalt hirdetett. Különbség csak a beavatás fokozataiban volt. Pannóniában Mithras, a "Sol invictus dei', a legyőzhetetlen Napisten adta meg a katonáknak is a győzelembe és a halhatatlanságba vetett hitet.

A fertőrákosi Mithras szentélyben a főrelief előtt találtak egy emberi csontvázat tartalmazó téglasírt, felette több hamvvedret, Charonnak, az alvilág révészének szánt pénzérmékkel. Az 1940-es években a soproni Massalsky nevű régész-jogász megvizsgálva a szentélyt és a téglasír, és  óriási, kétkedést és vitát kiváltó megállapítást tett: Julianus császár, miután Kr.u. 360-ban áttért a Mithras hitre (előtte keresztény volt!) 361-ben hadat indított az akkori császár, Constantinus ellen. Végighajózva a Dunán megszemlélte a partmenti limeseket; Carnuntumban, a légióstáborban megszállt, elment a fertőrákosi szentélybe, és a jövendő hadjárat sikere érdekében embert áldozott Mithrasnak. Ez lenne a téglasírban talált emberi csontváz. A környék lakossága pedig az emígyen megszentelt sírt, az érmék tanúsága szerint,  temetkezőhelyként használta.

 

    Március

    Tavaszelő / Kikelet hava / Böjtmás hava

Julius Caesar óta az évnek harmadik hónapja, azelőtt az első volt. Marsnak szentelték s róla nevezték el. Vele kezdődik a tavasz. A Nap a Kos jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavaszi napéjegyenlőség is (20-22 között).

A március a téli-farsangi ünnepekkel és mulatozással teli időszak után a böjtölés, a megtisztulás, a tavaszvárás csendesebb, eseménytelenebb hónapja. Márciusra esik a negyvennapos, egykor szigorúan betartott nagyböjt egészben, de legnagyobb része biztosan. Ennek az időszaknak a Húsvét vet véget, amely idén márc. 28-a lesz.

A negyvennapos böjt a farsangi időszakot záró húshagyókeddel indul és húsvét vasárnapig tart. Régen böjt idején tilos volt a lakodalom, a mulatozás, a zene, a tánc. Ezt az időszakot őrzik hagyományainkban a lányok verses körjátékai , melyeket ekkor játszottak.
 

    Mikor van húsvét?

A húsvét, a kereszténység egyik szent ünnepe, úgynevezett "mozgó ünnep". Miért van az, hogy a húsvét minden évben más és más időpontra esik? Azért mozog a húsvét ünnepének időpontja, mert húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap... A tavaszi napéjegyenlőség jelenleg március 21-én következik be, ehhez kell tehát igazítani a húsvét időpontjának megállapítását.

A március 21-ei napéjegyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra, amikor éppen holdtölte van. Ilyen évben a húsvét március 22-re esik, tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap pedig április 25-e lehet.

 

Schuck Mária

    Tavaszi szél vizet áraszt…

„A megismerés: szeretet. Aki nem szeret valami tárgyat, sokat tudhat róla, de nem ismerheti meg. Csak a szerető pillantás hatol a dolgok legmélyebb lényegébe, szívébe. Aki keveset szeret, keveset is ismer. A szeretetlenség annyi, mint nemismerés, tudatlanság, és a tudós tudatlanság a legrosszabb valamennyi közt. Ha az ember kívülről tapogat és lát egy tárgyat, tulajdonképpen nem ismeri. Csak akkor ismeri meg, ha belülről látta. Az ilyen belülről való látás csak az együttérző tapasztalásnak sajátja. Egyik szív közli magát a másikkal: a megismerendőnek a szíve a megismerőével. Az igazi tudás nemcsak az ember értelmétől függ, hanem az akaratától, érzésétől és lelki erőitől is. A tökéletes tudás: tökéletes szeretet.” (Mereskovszkij)

 

Hála József

    Hangyatojás-gyűjtögetés

A hangya, a hangyatojás, a hangyasav, a hangyaboly, valamint az abban talált föld és a benne lelt kő a múltban figyelemre méltó szerepet játszott a Kárpát-medencében élő népek, így a néphitében és népi gyógyászatában is. Az ezekkel kapcsolatos hiedelmekről, babonákról és mágikus cselekedetekről számos régi adat tanúskodik. A XVI. századból például hangyabolyba tett béka csontjaival való szerelmi varázslás leírásai maradtak ránk. XVII. és XVIII. századi adatokat a boszorkányperek iratai őrizték meg.

 

Balogh Péter

    Kalauz magunkhoz

    Kapcsolatteremtés a növényeken keresztül

Jön a tavasz. A kifelé-figyelés ideje. Ekkor már véget ér a böjt. Ami kitisztítja a testet és jól érezzük magunkat benne. Túléltük a telet, ami nem mindig magától értetődő. Elkezdhetjük idei terveink megvalósítását. Amit a Világegyetemmel harmonikusan, éberségünk fényét fennen ragyogtatva érdemes cselekednünk. A kapcsolatot növényeken keresztül legkönnyebb megteremteni. Bolygónk legöregebb lényei akkor is itt voltak, amikor mi még nem, és várhatóan túl is fognak élni bennünket. Szédítő távlatok hajladoznak egy pitypangban akár. Csak figyelmünkre várnak.

 

Nyers Csaba

    Bevezetés a vörösrézlemez kézi domborításába

Az egyik legősibb alkotás és az egyik legegyszerűbb mesterség is egyben a lemezdomborítás. A régmúlt nagy kultúráink legszebb díszítéseit a vékony vörösréz, ezüst és aranylemezek kézi domborításai alkotják. Ha jól megfigyeljük, az egyiptomiaknál a használati tárgyakon a bútorveretek berakásai, borításai, a szkítáknál, hunoknál, magyaroknál, a díszruharátétek, fejdíszek, karpántok, tarsolylemezek, kardhüvelyborítások, vékony lemezborításos díszítéssel készültek.

 

Varga Géza

    Miről ismerhető fel a turul?

Kézai Simon 1283-ban a következőket írja a turulról: „Atilla király címere pedig, melyet saját pajzsán viselni szokott, olyasforma madár volt, melyet turulnak hívnak, fején koronával. Azt a címert a hunok egészen Géza fejedelem koráig, amíg mint közösség kormányozták magukat, mindig magukkal vitték hadaikban”. Kálti Márk Képes Krónikájában ott látjuk Atillát, kezében a turulos pajzzsal.

 

Harkai István

    A Rakamazi korong

Dienes István a „Honfoglaló magyarok” c. könyvében (Corvina, 1972) ezt írja: „A rakamazi korongpár tökéletes művészettel megkomponált ragadozó madara elkerülhetetlenül hozza emlékezetünkbe az altáji türkök sámánénekének fáradhatatlan égi madarát… E csodálatos madárról – a Turulról – már Rasidu-d-Din feljegyzi, hogy egyetlen csapással kétszáz más madarat tud leteríteni. Ezért lett a félelmetes lény a hatalom jelképe a sztyeppei előkelők körében. Védencét e madár képes minden bajból kimenteni, s ártástól, rontástól megoltalmazni. A rakamazi korong Turulja csőrében tarja az örökös jelképet, az életfa leveles ágát.”

Harkai István szintézise László Gyula, Győrffy György, Csallány Dezső, Kádár Zoltán, Dümmerth Dezső őstörténészek művei alapján.

 

Varga Géza

    A nagyszentmiklósi kincs ősvallásra utaló jelképei

Ezt a párját ritkító kincsleletet sokan vizsgálták már (pl. László/1977, Bálint/2004), és könyvtárnyi irodalma van a kincslelet edényein található rovásfeliratoknak is. Mégis maradt néhány – emberek és állatalakok fején látható – jelszerű szimbólum, amelyek elolvasására, vagy megértésére tudomásom szerint eddig senki sem tett komoly erőfeszítéseket.

Pedig ezek értelmezését ma már meg lehet kísérelni a székely írás, valamint az eurázsiai vallásos és uralmi jelhagyomány segítségével.

 

Pénzes Szabolcs

    Pilisi fehérvár

    Avagy titokzatos királyi központ a Dunakanyarban

Létezik egy metszet a középkori Székesfehérvárról, amely néhány kutatót arra sarkallt, hogy a Magyar Királyság szakrális fővárosát ne a mai földrajzi helyen, hanem távolabb keresse. Ez a metszet olasz nyelvű feliratot és képmagyarázatot is tartalmaz. Szabad fordításban így hangzik: „A magyarországi Fehérvár hiteles ábrázolása”. Ezt úgy is szokták magyarázni, hogy ez a metszet az „igazi” Fehérvárt ábrázolja, tehát létezik egy, vagy esetleg több „nem igazi” Fehérvár is. Ha figyelmesen szemléljük a képet, láthatjuk, hogy a város egy folyó ölelésében, szigetként terül el, s körben hegyek veszik körül. A feliratokból továbbá egyértelműen kiderül, hogy a várost körbeölelő Folyót „Duna folyamnak” nevezik. Ha mindezeknek hitelt adunk, akkor valóban elég messze kell keresni az „igazi Fehérvárt” mai helyétől.

 

Pénzes Gábor

    A huszárság

    A világ leghíresebb könnyűlovassága

A magyar huszárságot már kialakulásától fogva félelemmel vegyes tisztelet övezte az ellenség és enyhe irigységgel kevert csodálat a saját csapatok részéről. A legmagyarabb fegyvernem születése a XV. századra tehető, megszűnése pedig 1954-re datálható.

A török harcosok két vitézlő népet ismertek el a világon, mégpedig önmagukat és a magyart. Ez nem kis dicséret a részükről.

 

Bajtai Zoltán

    „Az arab lóról alkotott álomkép megtestesítése”

    BÁBOLNA

„ Az emberek használják a lovat, a magyar ember szereti.” – tartja egy XIII. századi mondás. Lovas hagyományaink több ezer évre nyúlnak vissza. A ló szeretete, megbecsülése apáról fiúra szállt. A ló a magyar ember társa volt, a lóval való közösség egész történelmünket végig kíséri. Egy másik mondás szerint Európában „ kétféle ló van, az Equus és az Equus Hunnicus.” Az előbbit szaporítják, az utóbbit tenyésztik, és akinek jó ló kell, annak Magyarhonba kell menni érte.

 

Csillag Tamás

    „Egriek, vitézek, végeknek tüköri!”
    Balassi Bálint Egri Vitézlő Oskola

A Dobó István Vármúzeum 1996 nyarán rendezte meg először a ma már hagyományossá váló Végvári Vígasságokat. Egy tucatnyi fiatalnak annyira megtetszett a történelmi fesztivál forgataga, és a haditorna bemutatók, hogy hamarosan létrehoztak egy klubbot, majd egy egyesületet az egri vár Ispotály-pincéjében. 1997 januárjában tartották - a Balassi nyomán Vitézlő Oskolának keresztelt - hagyományőrző szervezet alakuló közgyűlését.

 

Dr. Bencze István

    A török adó nagy részét sólymokban fizettük meg

    Interjú Szabó Lászlóval

A sólyom, mint a magyar királyok kedvenc vadászállata, már a régi időktől fogva igen nagy megbecsülésnek örvendett. Árpád-házi királyaink a sólyomnak a vadászaton kívül szakrális jelentőséget is tulajdonítottak, hiszen eredetmítoszunk a turul madarat, mint a magyarság nemzőjét tartja számon. Szabó László, foglalkozását tekintve solymász. Azon ritka „sportok” egyikét űzi, melynek gyökerei a messze múltba nyúlnak vissza, s melynek jövője a magyarság megmaradásának záloga lehet.

 

Nagy Tibor

    A lovasíjász kentaurrá válása

    Interjú Macsinga Józseffel

Kassai Lajos egyik legtehetségesebb tanítványa. Szerénysége, bölcs hallgatása mögött egy erős belső tartású és edzett ember rejlik. A lovasíjászatot tervszerűen űzi. Kemény munkájának eredményeként évről-évre egyre jobb eredményt ér el. Nehezen bírtam szóra, de amiket elmondott örök igazságok és az élet mély és alapos ismeretéről tanúskodnak. 

 

Kiss Krisztina

    „A jó borásznak is kell a kritika, csak nem szereti.”

    Nászéjszakák bora - Vendégségben Fazekas Andrásnál

Októberben nem ritka a ködös, esős idő. A 8-as úton Ajkát elhagyva különösen misztikussá válik a táj. A sík területet hirtelen egy óriás ködfolt szakítja meg. A párás levegő lassan terül szét a tájon, mögüle pedig előbújik egy magányos, csonka kúp, a Somló.

 

Kiss Krisztina

    A bor gyógyító ereje

A bort egészségvédő tulajdonságait manapság újra kezdik felfedezni, holott öregjeink számára ez köztudott volt. Akkor ösztönösen hittek a bor gyógyító erejében, ma pedig már a tudományosan is bizonyítható e tétel. A szőlő héja, kocsonyája és magja – és ezáltal a bor is tartalmazza azokat a többértékű fenolos vegyületeket (polifenolokat), melyek a jótékony hatást biztosítják. A szőlőszemben az antioxidánsok növényi immunrendszerként védekeznek a betegséget okozó gombák és paraziták ellen.

 

Ambrus Lajos

    A Pintes

Valódi hungarikumként üdvözölhetjük ezt a különleges szőlőfajtát, amely még nevével is históriai messzeséget jelez: Pintes. Régies, szinte középkori hangulatot idéz – egy hajdanvolt űrmértéket (a pint két iccének felel meg); a magyar pint valaha 1,425 litert jelentett. Sokáig közhasználatú mérőszám volt; hadd utaljak itt Csokonai Vitéz Mihályra, aki emlékezetes költői kérésként az egyik versében így írta: „Útas, köszönj rám egy pint bort”.

 

Kassovitz László

    Ott nyugszik a kőtest

Két község – Drégelypalánk és Nagyoroszi – közelében, egy 444 méter magas vulkanikus kúpon áll Drégely várának romja: néhány hosszanti várfal és két, félkörű torony maradványa. Eger várának históriája után a végvárak közül talán a legismertebb, ha máshonnan nem, akkor Arany János tollának köszönhetően.

„Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,

Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;”

 

Papp Attila

    Székely vér az angol királynő ereiben

Erdőszentgyörgy egy 5000 fős erdélyi település félúton Marosvásárhely és Szováta közt a 13/A országúton. Turistabuszok százai robognak át rajta útban a Medve-tó, Gyergyó, vagy épp Udvarhely felé. Észrevétlen lopódzik csak be az áthaladók emlékezetébe, mint „egy falu a sokból”. Megérdemelné azonban, hogy minden arra járó megálljon néhány percre, és magába szívja e különleges község régen elfeledett hangulatát és történeteit.

 

Papp Attila

    Ismeretlen Budapest

    Pálos bástya

Fővárosunk számos rejtekező emlékének egyik legértékesebb része a pesti és a budai városfal. Sajnos mára már csak egy kis részét találja meg az érdeklődő. Pusztították egyaránt a századok, a város túlnépesedése miatti rendezés, valamint az elmúlt 80-100 év belvárosi építkezései. Rövidke falszakaszok azonban szerencsésen megmenekültek bérházak udvarába bújva, szállodák alagsorába száműzve. Ezek egyike azonban 2000-ben feléledt hosszú álmából és egy elkezdett, de be nem fejezett építkezésnek köszönhetően hátsó tűzfalból látható várostörténeti emlékké lett.

Ez a szakasza régi városvédelmi rendszerünknek a Pálos bástya.

 

 

Nyitólap      Ízelítő       Előfizetés       Hol kapható?      Impresszum      I. évfolyam 1. szám.